Farkas Anita
– Igen. Mi például nagyidaiak vagyunk, régen itt volt a régió legerősebb magyar iskolája. De még a szocializmusban megszüntették a magyar óvodát – lett helyette szlovák. Ez pedig egy olyan folyamatot indított el, hogy a magyar iskola nemsokára teljesen megszűnt. Évtizedekig hasonló, tudatos asszimiláció folyt, amelynek eredményeképpen a szülők ma már inkább szlovák iskolába íratják a gyereküket, azt remélve, később így jobban érvényesülnek majd. Miközben ez óriási butaság, mert azzal, ha nem az anyanyelvén tanul a gyerek, olyan vágást ejtenek a gyökerein, amit nagyon nehéz később bepótolni. Fáj a szívem, amikor Nagyidán valaki magyarul mondja nekem, hogy „szlovák vagyok”. A nyelvtörvény és decembere 5-e óta pedig különösen megerősödött ez az egész. Éppen ezért ma már elsődlegesen nem is azzal kell foglalkozni, ki milyen nemzetiségű, hanem vissza kell menni a gyökerekhez: a hagyományos népi kultúrán ugyanis nincs mit magyarázni, az magyar. Ha pedig az iskolákba el tudjuk vinni ezeket a táncainkat vagy a különböző népi mesterségeket, kénytelen a tanár is kimondani, hogy most egy magyar csárdást látunk vagy egy magyar mézeskalácsos terméket. És akkor talán a gyerekben is feléled valami, és reménykedhetünk benne, hogy szülőként ő már újra magyar iskolába viszi a csemetéjét.
– Ilyen súlyos a helyzet?
– A Kassa megyei önkormányzat kidolgozott egy, a hagyományos népi kultúra ápolását célzó koncepciót, amely ebben a régióban a magyar és a német kisebbség megóvását szolgálja. A 2009 óta működő központban főleg a hagyományos dolgokat próbáljuk feleleveníteni: kézműveseket hívunk, viseleteket gyűjtünk, igyekszünk újraindítani a táncházmozgalmat, néptánctáborokat, iskolai kézműves foglalkozásokat szervezünk. Ez utóbbi nagyon fontos, hiszen a gyerekeken keresztül lehet újból a magyar identitást felépíteni a Felvidéken. Amire talán nagyobb szükség van, mint valaha…
– Ön a Bódva-völgyi és Érchegységi Kulturális Központ igazgatója. Mi célból jött létre ez az intézmény?
– A zempléni, Abaúj vidéki és gömöri táncokból egyaránt adunk ízelítőt. De elhozzuk a három kicsi szlovák település táncát összefűző felső-bodrogközi koreográfiánkat is, mert szeretnénk bemutatni, hogy igenis lehet e két népnek együtt élni. A néptánc ugyanis egy olyan nyelv, aminek ilyen értelemben is pozitív kisugárzása van.
koreográfusa. Május 18-án a hidasnémeti Abaúj Hagyományőrző Együttessel közösen léptek fel a Polgárok Házában, ahol ezúttal Kassa vidéke és a történelmi Abaúj-Torna vármegye táncai és kézművestermékei mutatkoztak be - a Demokrata riportja a rendezvény előtt.
Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes
, a nagyidai
Kupec Mihály
A néptánc olyan nyelv, amely képes a különböző nemzetiségek összebékítésére – véli
