A történelmi Magyarország egyik legkeletibb településéről, Gyimesbükkről érkezett csoport mutatkozott be a Polgárok Háza „Kárpát-medencei Magyar Népművészet” sorozatának szeptember 16-ai rendezvényén. „A magyarság peremvidékei” című évad első estjén a vendégek megtekinthették a gyimesi csángók népviseletét, gazdag tánckultúrájukat, meghallgathatták énekeiket, meséiket, és megkóstolhatták a tájegység jellegzetes ízeit. Az évadnyitó rendezvényen köszöntőt mondott Schmittné Makray Katalin - írja a Józsefváros>>.
A program első felében kiállítás nyílt a gyimesbükki tájház gyűjteményéből, valamint mai alkotók munkáiból, akik megtanulták a már-már feledésbe merülő mesterségeket, mint a bundahímzés, tojásírás, népviselet készítés.
A tárlatot Kóka Rozália, a Népművészet Mestere Orbán Balázs szavaival nyitotta meg, mely szerint „önmaga ellen vétkezik, ki e gyönyörű táj megtekintését elmulasztja”. A gyimesi csángóság az egyik legarchaikusabb magyar kultúrának az őrzője lett, páratlanul gazdag a tánckultúrájuk, egyedi énekek, mesék, népviselet jellemzi őket – mutatta be a Tatros folyó partján élő csángókat Kóka Rozália, majd egy, a szerelmes lidércekről szóló, gyűjtött mesével csalt derűt a közönség arcára.
A kiállításon a látogatók megtekinthették a tájegység jellegzetes textíliáit, ruházatát, mint például a csepeszt, amely a menyecskék által használt főkötő, valamint az egyedi díszítésű hímes tojásokat is.
„Ha akarnám, se lehetnék más, mint magyar, keresztény, polgár és európai” – idézte Márai Sándor gondolatát Schmittné Makray Katalin, aki évadnyitó ünnepi beszédében visszaemlékezett a Polgárok Háza alapítására és az intézmény névválasztására is.
A rendezvény második felében népviseletbe öltözött Gyimesbükkiek álltak színpadra, énekszó és néptánclépések dobbanása töltötte meg az épület dísztermét. A zenés produkciókat népművészeti bemutatók, mesék, mondák fűszerezték.
A gyimesi népviseletről a közönség megtudhatta, hogy a mindennapokban és az ünnepnapokon is hasonló ruhát hordtak a csángók, pusztán a rajta lévő díszek mennyiségében tért el a két ruházat. Az egyik mese pedig arról szólt, hogy a tájegység a nevét egy Mes nevű ló noszogatása után kaphatta: „Gyí-Mes”, ösztönözte gyorsabb léptekre egy helyi gazda a jószágát.
A gyimesi táncokat a Dani Gergely Általános Iskola néptánccsoportja valamint tapasztalt táncosok mutatták be, a talpalávalót Tankó Előd és zenekara szolgáltatta. A program végén a vendégek gyimesi ételeket és italokat kóstolhattak: többek között kozonákot (kuglóf), zákuszkát (paprikakrém) és gyimesi pálinkát is.
A sorozat következő állomásán, október 7-én a moldvai csángók mutatkoznak be a Polgárok Házában.
