Városi kultúrák a Kárpát-medencében I.: Lendva – a muravidéki magyarság székvárosa

Az 1994-ben alapított Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (MNMI) a Szlovéniában élő magyar közösség közszolgálatai szakintézménye, mely széles körű tevékenységet végez a művelődés, a tudomány és a magyar nyelv ápolása területén. 2004-től az intézet keretében működő Bánffy Központ a magyar közösségi és kulturális tevékenység újabb helyszíne, mely a főutca polgárias környezetében küllemében is a boldog békeidőket idézi, magyar könyvesboltnak és irodalmi kávéháznak is helyet ad.

A Vers napról napra c. műsorban március 21-én hangzott el összeállítás rendezvényünkből>>

A Kossuth Rádió 180 perc c. műsorában 2015. március 19-én hallhattak beszélgetést a szervezőkkel>>

A Kossuth Rádió Határok nélkül a kultúráról c. műsorában 2015. március 7-én hangzott el Veres Emese Gyöngyvér összeállítása - ide kattintva meghallgatható!>>

A szlovén közszolgálati média magyar szerkesztősége jelen volt "Lendvai varázs" c. estünkön, az általuk közölt képes beszámoló és rádióriport ide kattintva megtekinthető, meghallgatható!>>

A szlovéniai magyarok zömükben Muravidék történelmi régióban élnek. Jogi helyzetük a trianoni diktátum következtében elszakított magyar közösségek közül a legkedvezőbb: az ország alkotmánya őshonos közösségnek tekinti őket, és egy képviselői helyet biztosít számukra a parlamentben. A szlovén-magyar határ menti szűk sávot – hivatalosan – nemzetiségileg vegyesen lakott területként tartják számon, ahol a magyar a szlovénnal egyenrangú nyelv. A rendszerváltás óta azonban a viszonylag példás nemzetiségi politika sem tudja ellensúlyozni az asszimilációs tendenciákat: míg 1920-ban lélekszámuk meghaladta a húszezret, 1991-ben csupán 8500-an, 2001-ben pedig mindössze 6200-an vallották magukat magyarnak és 7700-an magyar anyanyelvűnek.

Az est végén ízelítő Muravidék gasztronómiájából.


Horváth Ferenccel, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnökével, Lendva város alpolgármesterével beszélgettünk - tekintse meg riportunkat!

Tekintse meg Dunának, Murának egy a hangja c. filmünket is 2010-ből, ide kattintva!>> 

***

a Dobronaki Nótázók, Új Muravidék Citeraegyüttes, Ividő Tánccsoport, Hadik Mihály Band Kolosa Tanja énekessel, a Muravidék Néptáncegyüttes, valamint: Bacsi Jasna, Ferenc Grega, Pál Péter, Szőke Krisztina, Zadravec Szekeres Ilona.

A műsorban közreműködnek:

Köszöntőt mond: Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, Lendva város alpolgármestere

Díszvendég: Škrilec Ksenija, a Szlovén Köztársaság budapesti nagykövetasszonya, aki lendvaiként maga is köszönti a vendégeket

„Lendvai varázs” címmel a muravidéki magyarság kulturális bemutatkozását láthatják. Kiállítás nyílik Lendva város történelméről, lendvai magyar művészek képzőművészeti tárlatával kiegészítve.

Folytatjuk a Kárpát-medence tájegységeinek ismertetését, új sorozatunkban a magyarság emblematikus városait vendégül látva. Elsőként a kedvező jogi helyzetű, ugyanakkor erősen fogyatkozó lélekszámú szlovéniai magyarság székvárosa, Lendva mutatkozik be.

A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség a muravidéki magyar nemzetiség csúcsszervezete a Szlovén Köztársaságban. 1975-ben alakult, létét az alkotmány és törvények garantálják, az állami szervek tárgyalópartnere a magyar nemzetiség jogainak érvényesítésében. Célja és feladata a muravidéki magyar közösség anyanyelvének, nemzeti öntudatának megőrzése, a szlovén alkotmány és törvények által biztosított külön jogok, valamint a különféle nemzeti igények és érdekek megvalósítása.
Lendva (korábban Alsólendva) a szlovéniai magyarok központi települése. A trianon idején még színmagyar városban a legutóbbi népszámláláson a lakosság kevesebb, mint harminc százaléka vallotta magát magyarnak. Ha azonban máshogy tennénk fel a kérdést, valószínűsíthető, hogy ennek az aránynak akár a dupláját is kaphatnánk, hiszen a városban ma is a magyar kultúra dominál, és a lakosság jelentős része kötődik nyelvi, kulturális szálakkal a magyarsághoz. Lendva fölé magasodik a Bánffy – később Esterházy – kastély, a belváros dísze pedig a Makovecz Imre által tervezett Színház- és Hangversenyterem. A város szülötte Zala György szobrászművész.