Pozsony - a magyar koronázó főváros
Pozsony - a magyar koronázó főváros
 

„Szép reményink hajnalcsillagánál
A jövendő tündérkert gyanánt áll;
S csak midőn a tömkelegbe lépünk,
Venni észre gyászos tévedésünk.”

Petőfi Sándor
Pozsony, 1843. május

 

"Városi kultúrák a Kárpát-medencében" c. című sorozatunkban a magyarság emblematikus városait látjuk vendégül. A sorozat második estjén a magyar koronázó főváros, Pozsony magyarsága mutatkozik be.

Kiállítás nyílik a Pozsonyi Magyar Galéria művészeinek alkotásaiból:
Jaksics Ferenc, Kalita Gábor, Kovács Alexandra, Kutak Adrien, Lőrincz Zsuzsa, Nagy József, Nagy Zoltán, Soós Csilla
Kurátor: Kalita Gábor festőművész, a Pozsonyi Magyar Galéria művészeti vezetője


Köszöntőt mond: Duray Miklós felvidéki politikus, közíró, a Szövetség a Közös Célokért társulás elnöke

A műsorban közreműködnek:
Boráros Imre Kossuth-díjas színművész
Brogyányi Mihály helytörténész
Dráfi Mátyás Jászai Mari-díjas színművész
Reiter István hegedűművész
Varga Anita énekes
és a Szőttes zenekara

Az est végén pozsonyi kiflivel és Hubert pezsgővel kínáljuk vendégeinket, a háromkultúrájú városra jellemző gasztronómiai különlegességgel. A pozsonyi kifli sikerkorszaka 1785-ben Szent Miklós napján indult, az Európai Unió 2012-ben hagyományos különleges terméknek nyilvánította. A magyar pezsgőgyártás bölcsője  1825-ben Pozsonyban volt, itt alapították az első, Franciaországon kívüli pezsgőgyárat, amelyhez csatlakozott a Palugyay Pincészet is. A magyar hagyo- mányokkal rendelkező Hubert pezsgőt még  ma is gyártják.

***

Tekintse meg pozsonyi vendégeink bemutatkozó filmösszeállítását!

Pozsony a Duna partján fekszik, ahol a folyó nyugat felől betör a Kárpát-medencébe. Árpád hadi népe itt vívta meg a győztes pozsonyi csatát. Szent István itt alapította az első várispánságot. Pozsony III. András óta városi rangú település. Mátyás király 1465-ben itt létesített egyetemet. Pozsony fénykora egybe esik a magyar államiság vészkorszakával, a Szent Korona Habsburg főre jutásával. Pozsonyból így lett koronázó város és Magyarország fővárosa 1848 áprilisáig.

A város több mint ezer éve a magyar, a német és a szláv kultúra metszéspontján fekszik. A honfoglaláskor magyar, székely, besenyő és kun települések vették körül. A tizenharmadik században németeket telepítettek a környékre. A város polgársága, az iparosok, kereskedők, szőlőművesek ezért zömmel németek voltak. A koronázó városban a magyarok jelentős része nem volt állandó lakos, noha az országgyűlések idején ők alkották a város elitjét. Pozsony államigazgatási jelentőségének megszűnte után kezdett megerősödni a város magyar lakossága.  Az utolsó magyarországi népszámlálás (1910) adatai szerint a lakosok 41%-a német, 40%-a magyar, 15%-a szlovák volt.

Pozsonyt a trianoni békeszerződés Csehszlovákiához csatolta. A változások ellen tüntető pozsonyiakat 1919 februárjában az új hatalom sortűzzel tizedelte meg. Ezt követően leromboltatták a magyar múltra emlékeztető emlékműveket, köztéri szobrokat…
A II. világháborút követően tovább rombolták a város eredeti jellegét. A német lakosság nagy részét elűzték, a magyarok jelentős részét gyűjtőtáborba és munkatáborba hurcolták. A maradék nem szláv lakosság a jogfosztottság sorsára jutott.

A város etnikai átrendeződése így megpecsételődött. Bár 1971-ben több környező magyar falut Pozsonyhoz csatoltak, és Szlovákia fővárosaként sok környékbeli magyar is beköltözött a városba, a magyarság számaránya száz év alatt negyven százalékról négy százalék alá csökkent.

***

Szervezőpartnerünk, a Szövetség a Közös Célokért tizenhét tagszervezetből álló társulás, 2001-ben alakult. Tájékoztató irodahálózatot működtet Királyhelmectől Pozsonyig a magyar közösségi házakban, sokrétű szervező és tanácsadó tevékenységet végez a magyar–magyar kapcsolatok erősítése érdekében. A társulás működteti a Felvidék.ma hírportált, amely 2006-tól ad naponta friss híreket a felvidéki magyarság életéről. A hírportál működéséért a társulásunkat 2010-ben Teleki Pál Érdeméremmel, 2014-ben Esterházy János Emlékéremmel tüntették ki. 

Pozsony

Duray Miklóssal Cservenka Judit készített riportot, elhangzott a Kossuth Rádió Határok nélkül c. műsorában, 2015. március 23-án - ide kattintva meghallgatható!>>

A Polgárok Háza munkatársaival: Trznadel Angéla kulturális programigazgatóval és Sigmond Bertalan sorozatszervezővel Veres Emese Gyöngyvér beszélgetett, elhangzott: Kossuth Rádió - Szombat reggel - 2015. március 21.>>

 

Pozsony telt ház előtt mutatkozott be a Polgárok Házában - a Felvidek.ma beszámolója>>