Tekintse meg riportfilmünket a Fekete-Körös völgyéből!
Rendezvénysorozatunk médiatámogatója, a Kossuth Rádió Határok nélkül - a kultúráról c. műsorában számolt be Fekete Körös völgye estünkről.
A műsor részlete ide kattintva meghallgatható: 2014. 02. 08. Határok nélkül - a kultúráról - Kossuth Rádió
Erdély szórványmagyarsága V.: a Fekete-Körös völgye
Hivatkozás másolása
A Fekete-Körös völgye Nagyváradtól délkeleti irányban 60 kilométerre, az Erdélyi-szigethegység és az Alföld között fekszik. Földrajzilag két jól elkülöníthető egységből, az Alföld felé nyitott, laposabb Alsó-völgyből, valamint a Béli-, és a Bihar-hegység által körülzárt Felső-völgyből áll. A folyó a „fekete” jelzőt a vízben lévő jelentékeny mennyiségű szerves anyag és vasvegyületek bomlási termékéről kapta.
A románság által körülzárt területen Köröstárkány maradt meg népességében teljesen magyarok lakta településnek, de a völgy számos helységében (Várasfenes, Belényes, Kisnyégerfalva, Belényessonkolyos, Belényesújlak, Körösjánosfalva, Magyarremete, Gyanta, Tenke, Bélfenyér) él magyar lakosság. A magyarok az Árpád-kor óta lakják a Fekete-Körös-völgy legtermékenyebb, sík vidéki részeit. Az első román falvakról a 16. század végétől vannak adatok, nagyobb számban a 18. század első felében települtek be a török hódoltság alatt elpusztult magyar falvakba. Ebben az időszakban alakultak ki a Fekete-Körös-völgy századfordulóra is jellemző népességi és etnikai viszonyai, amely szerint a magyarság az Alsó- és a Felső-völgyben több szigetben, etnikailag, és részben földrajzilag is elzártan él. Ennek egyik következménye, hogy míg az Alföldön a lakosság folyamatosan kicserélődött, ezeken a településeken (különösen a Felső-völgyben) a jelenlegi lakosok vezetékneveit vizsgálva megfigyelhető az „ősi”, azaz az 1600-as évek előtt betelepült családok folyamatos jelenléte.
„A Fekete-Körös völgyét, népét, múltját, kultúráját érdemes újra és újra felfedezni, tempósan haladva, megállva, nyitott szemmel és szívvel figyelve. Minden tekintetben káprázatosan gazdag ez a vidék, amelynek csillogó vagy szerényebb kincseit a 168 kilométer hosszan kanyargó Fekete-Körös mentén gyalog, kerékpáron, szekéren és lovon, s az ősi úton, a vízen haladva láthatjuk meg a legélesebben” – mondja erről a vidékről az elődök nyomdokán ma kutakodó újságíró és népművelő, Vágner Szabó János.
(Györffy István)
„Van Bihar vármegyének egyik félreeső zugában Belényestől nyugatra oláhság [románság] közé beékelve egy érdekes magyarlakta vidék, mely úgy nyelvben, mint néprajzi sajátságokban nagyon sok ősi elemet őriz éppen ezen elzártsága miatt.”
* * *
Kérjük, adományával támogassa a rendezvényt! Ajánlott összeg: 500 Ft
Az est végén béles, „sulyom” és „góriga” kóstoló, pálinkával.
Bartók Béla fekete-Körös-völgyi gyűjtéseiből
Közreműködik: Elek Szilvia zongoraművész
és a Szeret együttes
Közreműködik: a köröstárkányi református gyülekezet
és a nagyváradi Csillagocska zenekar
„Nemzetségek, ragadványnevek és népművészeti mintakincsek Tárkányban” - Szakács Zoltán köröstárkányi református lelkész vetítettképes előadása
18.45: Néphagyományok a Fekete-Körös völgyéből
A belényesi medence magyarságának viselete és népdalai; nyelvjárási útikalauz - humoros formában; a híres köröstárkányi János, István napi és újévköszöntő.
18.00: A várasfenesi Györffy István Népismereti Otthon kiállítása: válogatás Györffy István fényképeiből (1911), várasfenesi, köröstárkányi és környékbeli viseletek
Köszöntőt mond: Vura Ferenc, a Györffy István Népismereti Otthon alapítója
A kiállítást megnyitja: Gebauer Hanga etnográfus, Néprajzi Múzeum
Kárpát-medencei Magyar Népművészet rendezvénysorozatunk 2013-2014. évadában hónapról hónapra Erdély magyar szórványközösségeit és nyelvszigeteit mutatjuk be. A sorozat ötödik estjén a Fekete Körös völgye magyarságát látjuk vendégül.
