Erdély szórványmagyarsága IV.: Zselyk – Sajó mente
Erdély szórványmagyarsága IV.: Zselyk – Sajó mente
 

Kárpát-medencei Magyar Népművészet rendezvénysorozatunk új évadában hónapról hónapra Erdély magyar szórványközösségeit és nyelvszigeteit mutatjuk be. 

A rendezvénysorozat fővédnöke: Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke. Szakmai partnerünk Pozsony Ferenc néprajzkutató (Kolozsvár), a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. A sorozat negyedik estjén a Sajó menti Zselyket látjuk vendégül.

18.00: „Emlékek, eszközök, életképek a göderből”

A Sajó menti Zselyk bemutatkozása képekben, tárgyakban, viseletekben.
Köszöntőt mond: Borsos Károly László, a Pro Zselyk Egyesület elnöke.

A kiállítást megnyitja: Guther M. Ilona, Zselyki Művelődési Egyesület.


18.45: „Emlékül Zselykről”
A zselyki hagyományőrzők és a budapesti Forgatós Kamara Néptáncegyüttes előadása (művészeti vezető: Velner Klára, Pintér András)
Muzsikál: a Magos zenekar (zenekarvezető: Soós Csaba)


Az est végén, a „menyasszony tánca” után kóstoló zselyki mézes pogácsából és égetett pálinkából!

A rendezvényt követő táncházban Zselyk jellegzetes táncait tanulhatjuk!


A rendezvény szórólapja ide kattintva letölthető!

Tekintse meg riportfilmünket a Sajó menti Zselykről!

***



„Minden kis viaszgyertya megtanít bennünket arra,
hogy érdemes egy kis fényért, melegért tövig égni,
mert a kis dolgok fénye az amely széppé,
meleggé teszi az életet.”


(Molnár Ferenc)


Besztercétől huszonnégy kilométerre délnyugati irányban, a Sajó patak völgyétől balra, Sajónagyfalu, Szentiván, Péntek, Nagyida, Dipse és Fehéregyháza falvak határai közt, egy katlanszerű mélyedésben fekszik Zselyk falu. Szűkre szabott település, melyet a falu lakói játékos kedvükben egyszerűen „gödörnek” neveznek.
A falu fekvése jellegzetes képet mutat, történelmi valóságot ábrázol, mert ez a település a múltban arra volt kárhoztatva, hogy elzártan éljen, távol a civilizáció vívmányaitól, szerényen, nehézségekkel küszködve. A falu 1332-ben szerepel először oklevelekben, mint nyilvántartott település. Írott hagyományok sora úgy jelöli a falu fekvésének helyét, mint a „Királyföldön” levőt, ahova egykor (XII-XIII. század) szászok települtek. A szász ősök mellett tanúskodnak a ma is létező szász eredetű nevek, úgymint: Gásznár (Gassner), Guthér (Gutter), Fárr (Fahr), Göntzel, Schuller; a lutheri reformáció felvétele és megtartása, a falu külső képe; a népviseletnek szászos motívumai és nem utolsó sorban a lakosok lelki alkata.
Zselyk szász lakosságát egy tatár (talán török?) betörés megritkította. A megritkult lakosságra magyar családok – többnyire férfiak – települtek. Az így megjelent magyar elemet a ma is létező Borsos, Kerekes, Magyarosi, Kupás, Hunyadi, Szahados, Bezsnei, Kiss családnevek igazolják.


Egy látogató így emlékezett meg a településről:
„Zselyk, az a kispatak átszelte település, melyben az Idő elgyönyörködik a szépségben s elfelejt haladni, elnézi a „globalizáció” programját, és marad egyedinek, vallásban, nyelvben, szokásokban, népviseletben, nyelvjárásban. Állat s ember összhangban él a természettel, és a reggeli kelést az állatbőgés határozza meg, nem a csergőóra. A zselyki szőlőhegyen elpihenhet az ember, és nem zavarja meg sem a motor zaja, sem a gyár sípja. Szőlője áldás, méze egészség, lakói pedig Isten szeretetében élő páratlan emberek.” 

Videók

Tekintse meg további videóinkat:

Zselykről a Kívánságkosárban>>  Emlékül Zselykről - összefoglaló kisfilmünk az estről>>

Rendezvénysorozatunk médiatámogatója, a Kossuth Rádió Határok nélkül c. műsorában számolt be a Sajó menti estünkről.

A műsor részlete ide kattintva meghallgatható: 2013. 12. 24. Határok nélkül - Kossuth Rádió