Erdély szórványmagyarsága II. - Magyarlapád

Erdély szórványmagyarsága II. - Magyarlapád

Erdély szórványmagyarsága II. - Magyarlapád

Rendezvénysorozatunk médiatámogatója, a Kossuth Rádió Határok nélkül c. műsorában számolt be Küküllő menti estünkről.

Erdély szórványmagyarsága II. - Magyarlapád

Hivatkozás másolása


Magyarlapád Nagyenyedtől tíz kilométer távolságra, a Kis-küküllői borvidéken található, az egykori Alsó-Fehér vármegye egyik színtiszta magyar szórványtelepülése; a hét faluból álló község központjaként vezető szerepet tölt be a térségben. Vendégszeretetéről, táncairól és népdalairól híres lakosságának száma mintegy ezer lélek, református felekezetű, templomuk a középkorban román stílusban épült. Mint általában az erdélyi falvak, állattartással, emellett pedig virág- és gyümölcsfa-nemesítéssel foglalkozik, valamint – a történelmi borvidék részeként – jelentős a település szőlészete, borászata. Így az sem véletlen, hogy a faluban mindenkinek saját szőlője, bora van, és a vendég nehezen távozhat anélkül, hogy azt meg ne kóstolta volna.  Magyarlapádon vannak ipari jellegű vállalkozások is, mint például egy tejfeldolgozó üzem és tizenöt asztalosműhely, amelyek Konstancától Váradig szállítanak.   Népi kultúráját sajátos módon megőrizte a közösség: népzenéjük és néptáncaik – főleg a férfitáncok – napjainkban is magyarságuk szerves részét képezik.

A Küküllő-mente Erdély legkorábban, már a 10-11. században magyarok által benépesített vidékei közé tartozik, a középkorban virágzó magyarlakta táj volt. A 12. század végén néhány szász helység is települt a vidéken (például Nagyenyed). Ezek, nem tartozván bele a szászok közjogi egységébe, a 16–17. századra elvesztették német nyelvüket. A románok a 13. század végén, a tatárjárás után megritkult lakosság közt tűntek föl. A vidék a 15–18. században igen sokat szenvedett a háborús pusztításoktól. Előbb a török beütésektől és hadjáratoktól, majd a kuruc háborúktól és Hóra–Kloska parasztfelkelésétől, sőt 1848–49 magyar-román összeütközéseitől is. Magyar lakossága erősen megfogyott, ma elsősorban a Maros bal partján él.

 



Az est végén kóstoló magyarlapádi borokból és házi süteményekből. 

A Magyarlapádi Hagyományőrző Tánccsoport  és a Pirospántlikás Zenekar műsora (Díszterem). 
Zenekarvezető: Sipos Ferenc. Együttesvezető: Székely György.


18.45: "Nemzedékek üzenete"

Köszöntőt mond: Molnár Feri Márton Zöldi volt magyarlapádi polgármester 

A kiállítást megnyitja: Bárth János néprajzkutató, ny. múzeumigazgató. 

18.00: "Magyarlapád - Alsó-Fehér vármegye színmagyar szórványközpontja képekben és tárgyakban" c. kiállítás megnyitója. (A kiállításon néprajzi tárgygyűjtemény mellett 'Sigmond Bertalan és Mészáros László magyarlapádi fotói láthatóak.)


A rendezvénysorozat fővédnöke: Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke. Szakmai parnerünk Pozsony Ferenc néprajzkutató (Kolozsvár), a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. A sorozat második estjén Küküllő-mentét látjuk vendégül.

Kárpát-medencei Magyar Népművészet rendezvénysorozatunk új évadában hónapról hónapra Erdély magyar szórványközösségeit és nyelvszigeteit mutatjuk be.

Kérjük, adományával támogassa a rendezvényt! Ajánlott összeg: 500 Ft