Erdély szórványmagyarsága I.: Hunyad megyei közösségek
Erdély szórványmagyarsága I.: Hunyad megyei közösségek
 

Kárpát-medencei Magyar Népművészet rendezvénysorozatunk új évadában hónapról hónapra Erdély magyar szórványközösségeit és nyelvszigeteit mutatjuk be.

A rendezvénysorozat fővédnöke: Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke.

18.00: Kiállítás nyílik a csernakeresztúri bukovinai székelyek gyűjteményéből, Vass Erika néprajzkutató az őshonos református magyarok körében készült fotográfiáiból és Margittai Gábor szórványkutató Hunyad megyei fényképeiből.

Megnyitja: Kóka Rozália előadóművész, a Népművészet mestere

Beszédet mond: Vass Erika néprajzkutató

18.30: A Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület tánccsoportjának és zenekarának műsora (Díszterem).

Az egyesület vezetője: Szabó Julianna

Művészeti vezető: Blozs Anna


Közreműködik: Sárközi Eduárd és Papp Evelin mesemondók.


Az est végén kóstoló csernakeresztúri székely ételekből:

Töltöttkáposzta, édesmálé (helyi néven pitán), köményes pálinka.


Kérjük, adományával támogassa a rendezvényt!
Ajánlott összeg: 500 Ft

 

 ***

Munkatársaink Hunyad megyében jártak, tekintse meg RIPORTFILMÜNKET !



HUNYAD VÁRMEGYE


Református magyarok


„Tízen vagyunk; ez a gyülekezet,

a tizenegyedik maga a pap,

de énekelünk mi százak helyett, 

hogy hull belé a por s a vakolat...”

(Jékely Zoltán)


Az egykori Hunyad és Zaránd vármegye őshonos szórványmagyarsága középkori gyökerű, kisnemesi eredetű, a 16. században református vallásra tért. Melléjük vagy helyükbe a későbbi évszázadokban a Székelyföldről érkeztek nemesek, a 19-20. században pedig munkások is megtelepedtek; lélekszámuk ezzel együtt is évszázadok óta minimális, az asszimiláció folyamatos. A román többséggel való együttélésük egymás kultúrájának kölcsönös ismeretén és tiszteletén alapult, azonban a 20. században a hagyományos faluközösségek felbomlásával ez az egyensúlyi helyzet megszűnt, ami a román nyelv, ill. az ortodox vallás túlnyomó dominanciáját eredményezte a magyar kisebbségű falvakban és a vegyes házasságokban, a kereszteléstől az iskoláztatáson át egészen a temetésig. 

 Bukovinai székelyek


Az 1764-es madéfalvi veszedelem után Moldvába bujdosott, majd Bukovinába telepített székelyek a 20. század fordulóján telepedtek Hunyad vármegyébe: Dévára, Vajdahunyadra, Csernakeresztúrra és Sztrigyszentgyörgyre, Csernakeresztúron megalapítva Hunyad megye legmagyarabb települését: a 61%-os magyar és 39%-os román lélekszámarány a mai napig is megmaradt. Szép, egységes képet mutató dévai telepeik az 1980-as években az őrült falurombolásnak estek áldozatul. Manapság közigazgatásilag a megyeszékhelyhez, Dévához tartozó Csernakeresztúr szerencsére elkerülte a pusztulást, itt szórványban is, de kis magyar szigetet képez a bukovinai székelység, viszont Déván és Vajdahunyadon nagyon szétszórtan él a magyarság, Sztrigyszentgyörgyön pedig már alig van tiszta magyar család.

Magyar Rádió - határok nélkül

  A Duna Televízió Kívánságkosár c. műsorának vendége volt Szabó Julianna, a Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület vezetője, Vass Erika néprajzkutató, és Sigmond Bertalan sorozatszervező. A műsorban táncolt és bukovinai székely népmesét mondott két csernakeresztúri gyermek: Papp Evelin és Sárközi Eduárd.>>

Rendezvénysorozatunk médiatámogatója, a Kossuth Rádió Határok nélkül c. műsorában számolt be Hunyad megyei estünkről.

A műsor részlete ide kattintva meghallgatható: 2013. 09. 26. Határok nélkül - Kossuth Rádió>>

Képes beszámoló a "Külső magyarok" blogon - kattintson ide!>>