A Bukovinából Délvidékre települt al-dunai székelyek
A Bukovinából Délvidékre települt al-dunai székelyek
 

„Bukovina mit vétettem, hogy én benned nem élhettem…”

Kárpát-medencei Magyar Népművészet sorozatunk „A magyarság peremvidékei” c. évadában a gyimesi és moldvai csángókat, valamint az Al-Dunához, illetve a Dunantúlra települt bukovinai székelyeket látjuk vendégül. Novemberi estünkön a Kárpát-medence legdélebbi magyar települései közös műsorral mutatkoznak be. Őseiket 1883-ban társadalmi összefogással telepítették a Délvidékre, a hatalmas diadalmenetben hazatérő „derék székelyeket” minden állomáson újságírók hada lepte el, akik lelkesen tudósítottak útjukról. Az út végén magyar címerrel díszített, kivilágított töltéshez értek, s másnap a Duna-menti mocsarak között találták magukat. Földbevájt kunyhókban teleltek ki sokan, és végtelen nagy nehézségek árán építették fel falvaikat: Hertelendyfalvát, Sándoregyházát és Székelykevét.  

A bukovinai székelyek mintakincse címmel az al-dunai székely hímzőkörök kiállítását méltatja: 
Kóka Rozália, a Népművészet Mestere, az MMA levelező tagja

 

„Szőttest hoztunk önmagunkról”

bukovinai táncok: székely, moldvai és „hétfélés” a székelykevei Szalmaszál Ifjúsági Művelődési Egyesület és a hertelendyfalvi Tamási Áron Székely-Magyar Művelődési Egyesület hagyományőrző tánccsoportja előadásában

Muzsikál: Ifj. Varga József és zenekara

Közreműködnek: a sándoregyházi Bonnaz Sándor Magyar Művelődési Egyesület asszonykórusa és Lőcsei Antal mesemondó

Énekel Patek Kerekes Emília és három kisleány: Papp Lea, Szatmári Beáta és Szatmári Anna

Az est végén hagyományos bukovinai édes és sós sütemények mellett kemencében sült házi kenyeret, házi készítésű sajtot és kolbászt, házi pálinkát, szeder- és málnabort kóstolhatnak.

Ajánlott hozzájárulás: 500Ft

Tekintse meg al-duna mentén készült filmünket!