A visszacsatolt területek felsőházi és képviselőházi tagjai a Magyar Országgyűlésben (1938–1944). Botlik József történésszel, a kötet szerzőjével és Nyári Gáborral a RETÖRKI főigazgatójával Kollega Tarsoly István történész beszélget. Leírás (Rövidített változat) Keskenyúton Alapítvány kiadásában, a trianoni békediktátum 100. évfordulójára megjelent nagyformátumú történeti mű, amely életrajzi lexikon és hiánypótló kézikönyv is egyben különösen nagy, mintegy 75 éves adósságot törleszt. „A Hatszor tört szét a trianoni bilincs 1920–1941 című bevezető fejezetben az 1920. június 4-én, a versailles-i Nagy Trianon palotában aláírt igazságtalan – a magyarság egészét mélyen megalázó – békediktátumtól indulva a szerző kronologikusan vezeti végig az olvasót az egykori Észak-Magyarország déli részének, csak Felvidékként emlegetett, csaknem színmagyar területének 1938. november 2-i, Kárpátalja hegyvidéki részének 1939. március 15–17-i, Észak-Erdély és a keleti országrészek 1940. augusztus 30-i, valamint Délvidék egy részének 1941. április 11–13-i idegen uralom alól való felszabadításáig, visszatértéig. A visszatért felvidéki, kárpátaljai, észak-erdélyi, valamint délvidéki területeket 1938 decemberétől 1944–1945 fordulójáig a Magyar Országgyűlésben összesen kétszázhuszonhatan képviselték. Az életrajzokban a személyes adatok mellett törvényhozói munkásságuk, sorsuk, életük végéig tartó megpróbáltatásaik, küzdelmeik is visszatükröződnek. Az életrajzokat kiegészítő Tudástár című fejezet felvázolja a 20. századi magyar történelem azon, 1938–1945 közötti korszakát, amelyben az elszakított területek képviselői működtek, és képet ad a kommunista megtorlás éveiről. A Forrástár pedig a történész olvasóknak nyújthat segítséget további kutatásaikhoz. A Magyar Országgyűlésbe behívott felsőházi és képviselőházi tagok méltók a nemzet emlékezetére minden erényükkel és tévedéseikkel együtt is, mert a múltunk egésze a miénk és azt közösen kell vállalnunk, még akkor is, ha annak megítélése sokféle lehet.” (Részlet Szakály Sándor előszavából)
