Mezőkeszübe látogattunk, a főutaktól elzárt, szűk völgyben elterülő Árpád-kori településre, melynek társadalma számos archaikus jegyet őriz. Filmünkből megtudhatjuk, hogy nem is olyan régen még a leányszöktetés is elfogadott formája volt a párválasztásnak. István király rendelete alapján ide építették fel tíz falu templomát, napjainkban látható román kori református temploma gótikus és reneszánsz jegyekkel is ékeskedik. Mezőkeszü az 1940-es években határmenti falu lett: a második bécsi döntés határvonala a Keszü feletti gerincen húzódott, így a falu Romániában maradt. A falutól észak-nyugatra Magyarpalatka, Vajdakamarás Magyarországhoz került, a lövészárkok még az ’50-es években is láthatók voltak a Palatka felé vezető út mentén. A Budapesti Polgárok Háza Kárpát-medencei Magyar Népművészet sorozatának X. évadában, 2018 őszén az erdélyi Mezőség népművészetét mutatja be.
