Óriási beruházás veszélyezteti a Velencei-tó páratlan természeti kincseit. A Sukoró településhez tartozó, partközeli állami tulajdonú terület egy izraeli üzletember tulajdonába került, aki King’s City, magyarul Királyok városa néven Európa legnagyobb szabadidő, szórakoztató és szerencsejáték központját készül felépíteni Magyarország szívében. A táj és természetidegen beruházás ellen tiltakozó civil szervezetek vezetői közös sajtótájékoztatót tartottak a Polgárok Házában.
Hírek szerint hatalmas, amerikai stílusú mega-kaszinót, konferencia-központot, a világ legnagyobb termálfürdőjét, golfpályát és egyéb sporttevékenységre alkalmas fedett csarnokot, valamint 3000 szobás szállodát terveznek létrehozni, a látogatók számát pedig az első évben mintegy ötmillióra becsülik. Ez a gigantikus épület-komplexum felépítése ellen máris többen tiltakoznak, mint például az Agárdi Országzászló Egylet, Orbán Áron alelnök vezetésével, Bencze Izabella, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat Kodifikációs Tagozat vezetője, Balsay István, a Fejér Megyei Önkormányzat alelnöke, Molnár Béla, az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi eseti bizottság alelnöke, a KDNP budapesti elnöke, Szigeth Gábor, a Sukorói Angelika Természetvédő Egylet elnöke, valamint Kelemen Tas, az Élőlánc Magyarországért Egyesület elnökségi tagja. A tiltakozó civil szervezetek vezetői közös sajtótájékoztatót tartottak „A Velencei-tó is a mi hazánk” címmel 2009. április 3-án Budapesten, a Polgárok Házában és szót emeltek e nemzeti vagyon és e természeti kincs megmentéséért, a Velencei tavi, sukorói természet- és morál rombolása ellen. Bencze Izabella rámutatott: – Az állami tulajdonban álló nemzeti vagyon tárgyai közül az egyik legjelentősebb vagyonkör: a termőföld. A King’s City megvalósítását szolgáló 70 hektáros terület a Velencei-tó északi partján biológiai magterület, ezért kiemelt állami figyelmet és védelmet érdemel. Furcsa, egymással érdekes módon összefüggő folyamatok és történések eredményeképp a Velencei-tó északi partján 70 hektárnyi terület kétharmad részben versenyeztetés nélküli csere, egyharmad részben adásvétel formájában került egy olyan befektető kezébe, aki vagy távolbalátó képességekkel, vagy rendkívüli szerencsével rendelkezik. Másképp honnan tudhatta, hogy Albertirsa környéki, 2007-ben vásárolt gyümölcsösén keresztül vezet majd a megépülő M4-es autópálya? Honnan tudhatta, hogy termőföldet cserélni 2008. augusztus 1-től kizárólag olyan tulajdonosnak lehet, aki életvitelszerűen tartózkodik a cserével megszerzendő ingatlan fekvési helyén. Ezért a törvénymódosítás előtt röviddel állandó bejelentett lakása lett Sukorón. Honnan tudhatta, hogy 2009-ben a Pénzügyminisztérium pályázatot ír ki – kiemelt projektként – pont a Közép-Dunántúli Régióba játékkaszinó létesítésére? S mivel a vállalkozónak pont ez volt a régi vágya, a 70 hektárnyi csereterületet alkalmasnak találta erre a célra. Igaz, közben a cserepartner Magyar Állam nevében a tulajdonosi joggyakorló MNV Zrt elfelejtkezett arról, hogy a csereértéket meghaladó 300 milliónyi értékkülönbözeten felüli ingatlanrészt csak versenyeztetéssel lehetett volna értékesíteni. De ez a törvényi előírás a feleket nem zavarta. Bencze Izabella tudomása szerint Bajnai Gordon időközben arra kérte a megyei közgyűlést, hogy rendezési tervében nyilvánítsa beépíthető területté a Velencei-tó északi partját! Létezhet ennyi együttjáró véletlen? – tette fel a kérdést a Nemzeti Jogvédő Szolgálat Kodifikációs Tagozatának vezetője. S mindez történik mindnyájunk nemzeti vagyonával, úgy, hogy megnyugtatásképp, 10, azaz tíz méternyi állami tulajdonú parti sáv megmarad a kettős állampolgárságú izraelita származású befektetőn túli 10 milliónyi magyar állampolgár számára. De ez is csak azért, mert az már végképp nem adható el – hangsúlyozta Bencze Izabella, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság volt vezérigazgató-helyettese. – Tiltakozásunkat fejezzük ki a Velencei-tó északi partjára tervezett kaszinóváros és szállodakomplexum, így környezetünk, kultúránk felszámolása ellen! – olvasható abban az állásfoglalásban, melyet a Sukorói Angelika Természetvédő Egylet elnöke, Szigeth Gábor ismertetett a sajtótájékoztatón. Hangsúlyozta: – Attól tartanak, hogy visszafordíthatatlan folyamatok indulnak, ugyanis olyan gigantikus, globalista „létesítményt” akarnak a nyakukba akasztani, amely veszélyezteti a Velencei-tó és környezetének élővilágát, és az emberek biztonságát. Tartanak a környezetszennyezéstől is, amely nem csupán a szó hagyományos értelmében, hanem kulturális értelemben is fenyegeti a térség lakóit! Szigeth Gábor szerint: A gazdagok számára néhány millió elvesztése a kaszinójátékok alkalmával csak szórakozás, a bérből és fizetésből élők és családjaik számára viszont tragédiát jelent. Ez a jövőkép számukra elfogadhatatlan. Szigeth Gábor ismeretei szerint a Sukoróra tervezett gigakaszinó 1500 játékautomatával, legkevesebb 100 játékasztallal üzemelne. Ennél kisebb létesítmények is köztudottan bevonzzák a bűnözést. A Sukorói Angelika Természetvédő Egylet elnöke hangsúlyozta: – A Velencei-tavat körülölelő települések, így Sukoró számára is komoly kockázatot jelent az alvilág megjelenése, a bűnözés legváltozatosabb formái, melynek kiszolgáltatottjai a helyi lakosok lesznek. A beruházás haszonélvezőit valószínűleg majd biztonsági szervek védik, a helyi lakosok, főképp gyermekek, idősek pedig csak a Jóistenben bízhatnak. A beruházók hatalmas adóbevételekkel kecsegtetnek, miközben egy szó nem esik arról, hogy a romló közbiztonság árát a lakossággal fogják megfizettetni. Szigeth Gábor döbbenetesnek tartja azt a hírt, hogy az ország egyik legszebb helye: a Pákozd-Sukorói Arborétum közvetlen közelében, a falu határába autópálya csomópontot akarnak létesíteni, hogy a gazdagok lehajthassanak kaszinózni. Szigeth Gábor kijelentette: – Dönteniük kell. Milyen jövőt álmodnak gyermekeik, unokáik számára? A XXI. század nagy kihívása: hogyan őrizhetjük meg – a még megmaradt – értékeinket. Kellenek a munkahelyek, szükség van fejlesztésre, de ezt kizárólag a természettel összhangban képzelik el. Számukra a Velencei-tó, a Velencei-hegység, festő szépségű településeik, családjaik jelentik az értéket. Kelemen Tas, az Élőlánc Magyarországért Egyesület elnökségi tagja ismertette az általuk elfogadott nyilatkozatot, melynek értelmében az említett megaberuházást tájidegennek, és elfogadhatatlannak tartják. Komoly kockázatot jelent a tó vízminőségére, sérti a hely természeti és történelmi értékeit, megváltoztatja e szelíd közép-dunántúli táj karakterét, hangulatát… E gigaprojekt sérti nem csupán a helyi lakosok és a Sukorón pihenni vágyók érdekeit, de a tó körül élők nyugalmát, megszokott és szeretett látványát, sőt Magyarország egyik utolsó még érintetlen vidékét. Balsay István, a Fejér Megyei Önkormányzat elnöke bejelentette: – A Fejér Megyei Önkormányzat Rendelete, mint térségi önkormányzat, nem teszi lehetővé a tervezett helyen egy ilyen „gólem” megépítését. Mint mondta, a beruházás leállítása nem csak Sukoró, nem csak a Velencei-tó, hanem Magyarország érdeke is. Ezért a Fejér Megyei Önkormányzat országos konferencia összehívását kezdeményezi. Molnár Béla, az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi Eseti Bizottság alelnöke, a KDNP budapesti elnöke rámutatott: – Nem mindegy, hogy gyermekeink és unokáink részeg embereket kísérgetnek majd a taxihoz, vagy egy sportcentrum megbecsült oktatói stb. lesznek. Vagyis a kereszténydemokraták a kaszinó-turizmus helyett az öko-turizmusra szavaznak. A sajtótájékoztató résztvevői egységesen kiálltak amelett, hogy a Velencei-tó Magyarország egyik legszebb természeti kincse, mely nem áldozható fel semmiféle vigalmi negyed felépítése céljából. A résztvevők állítják: Sukorón aligha akadna olyan szülő, aki fiait kruplénak, lányait táncosnőnek taníttatná, bár e „kaszinóváros” felépítése után biztosan szükség lenne szállodaigazgatóra, menedzserekre is. Kevéssé életszerű azonban, hogy Sukoró szegény fiai töltenék be ezeket a ’nemes’ pozíciókat. A sajtótájékoztató résztvevői határozottan elutasították a Kaszinóközpont felépítésének tervét. Frigyesy Ágnes cikke nyomán (Fotók: Frigyesy Ágnes, ’Sigmond Bertalan)
