2005 karácsonyán Melocco Miklós és hét művésztársa bocsátotta rendelkezésünkre összesen tizenegy műalkotását a Polgárok Háza díszítésére. A műveket elhelyeztük a Polgárok Háza különböző helyiségeiben, és látogatóink számára egy évig voltak láthatóak.
1934-ben született, Munkácsy-díjas, Érdemes Művész. A Képzőművészeti Főiskolán festőként végzett Bernáth Aurél és Kmetty János keze alatt, de mindig foglalkozott szobrászattal is. Egyéni kiállításai Nyírbátorban, Budafokon, a budapesti Műcsarnokban, Szegeden és Kölnben voltak, ezenkívül számos csoportos kiállításon is jelen volt műveivel. Több mint tucatnyi köztéri műalkotása látható az ország 11 településén, valamint New Yorkban és Mexikóvárosban. A Díszteremben látható MÁRTON ÁRON szobrának bronzváltozatát az óbudai Márton Áron Szakkollégiumban avatták fel 2005 őszén. Ez az első köztéri Márton Áron szobor Magyarországon. GÖMBÖS LÁSZLÓ szobrászművész. Csörötneken született 1926-ban. Tanulmányait 1957-63 között a Képzőművészeti Főiskolán Mikus Sándor és Pátzay Pál tanítványaként végezte. 1944-48 között a Szovjetunióban volt kényszermunkatáborban. 1948-tól 50-ig gyári segédmunkás az Újpesti Szövőgyárban, 1950-től 57-ig esztergályos a Transzvill Rt.-nél. 1957-ben rehabilitálták. 1963-tól szabadfoglalkozású szobrász. 1965 óta kiállító művész. A Hazáért Érdemkereszt tulajdonosa (1994). Az újpesti Görgey Artúr- (1998) és Bay Zoltán-mellszobrok (2000) alkotója. Főbb művei: III. Béla emlékszobor (Szentgotthárd, 1983) A sortűz áldozatainak domborműve (Bp., Kossuth tér, 1996) 56-os áldozatok emlékműve (Kerepesi temető 21-es parcellája, 2000) A KIRÁLY és a KIRÁLYNŐ című szobrai a Díszteremben voltak láthatóak. LÁNG-MITICZKY KATALIN textilművészBudapesten született, azóta is itt él. „Innen figyelem a világot keresem, kutatom minden rezdülését, hogy azután magamban átszűrve, újrafogalmazva vissza tudjak valamit juttatni a bennem kialakult mondandóból.” Díszítőfestőként a freskók, mozaikok világából vándorolt át a textilművészet világába. „A fonal, mely majdnem egyidős az emberiséggel, hihetetlen lehetőségeket rejt. A textilművészet éppen úgy alkalmas emberi gondolatok művészi közlésére, mint anyagától függetlenül bármely más művészi eszköz… Többnyire a természetből merítek, de nem lemásolom azt, hanem átszűrve, a gondolatok és formák összecsengésében új világot alakítok ki.” Az első emeleten, a Bogláryné Mailáth Edina Könyvtárban látható „ORSZÁG-TÉRKÉP” c. textilképe hagyományos gobelin-szövés és egyéni technikák ötvözete. A középső rész lüktető színvilága hazánk tehetségét, gazdag és sokrétű kultúráját, sokszínű gondolat- és érzelemvilágát jelképezi. Az oldalsó fémszövetek az elszakadt országrészeket szimbolizálják, a fakó színek az elszakítottság, kiszolgáltatottság szomorúságát jelzik. Az egész kompozíció egy fémrácsra van felszőve, ami azt jelzi, hogy minden történelmi vihar és megpróbáltatás ellenére hazánk egységes, érzelmeiben, kultúrájában és gondolataiban szétszakíthatatlan. MELOCCO MIKLÓS szobrászművészMunkácsy-díjas, érdemes művész. 1935-ben született Rómában. A családi háttérrel örökölte a művészetek szeretetét és tiszteletét. Apját koncepciós perek során kivégzik, az addigi békés családi háttér szétzilálódik. Anyagi gondokkal küszködve jár a gimnáziumba, tanulás mellett dolgozik; volt hómunkás, sírásó, segédmunkás. Háromszor jelentkezik a Képzőművészeti Főiskolára, az első két alkalommal polgári származása miatt elutasítják. 1955-ben veszik fel, Pátzay Pál, Kmetty János tanítványaként végez 1961-ben. 1975-ben Munkácsy-díjat kap, 1982-ben Érdemes művész. Szobrai bel- és külföldön jelentős köz- és magángyűjtemények megbecsült darabjai. Köztéri szobra látható Pécsett (Ady), Győrött (Radnóti, Bencés oltár), Budapest (József Attila), Esztergom (Szent István), budapesti Nemzeti Színház, Antall József síremléke. A negyedik emeleti előtérben látható DEÁK FERENC DOMBORMŰ köztéri mását Mádl Ferenc köztársasági elnök avatta fel 2004 őszén Balatonfüreden, a szívkórház melletti parkban. A két klasszicista oszlop közé faragott domborművön Deák Ferenc könyvespolca előtt íróasztalánál ül, körülötte kedvelt tárgyai, használati eszközei. Alatta felirat: „A haza bölcse”. PÁRKÁNYI RAAB PÉTER szobrászművész1967-ben született Balassagyarmaton. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán szobrász szakon végzett. Első köztéri megbízatását, József Attila soproni mellszobrát 1988-ban készítette. Számos hazai és nemzetközi díjat nyert munkáival: Franciaországtól Szardínián át Érdig, Szombathelyig nem egyszer I. díjjal tüntették ki különböző pályázatokon. Számos kiállításon szerepelt munkáival itthon, Hollandiában, Angliában, az Egyesült Államokban, Franciaországban. Több mint harminc köztéri alkotása Soprontól Csengerig az ország több mint 10 településén, külföldön pedig Arizonában és Ausztriában látható. 2002-ben az Új Nemzeti Színház szoborparkjába megalkotta Básti Lajos, Lukács Margit, Gobbi Hilda, Latabár Kálmán, Tímár József, Soós Imre egészalakos portrészobrait, valamint a főhomlokzaton a Kilenc Múzsa alakjait. A Polgárok Háza második emeleti előterében volt elhelyezve két szobra, melyek a GONDOLKODÓ című sorozat III. és V. darabjai. STREMENY GÉZA szobrászművész1937-ben született, a Képzőművészeti Főiskolán 1962-ben végzett. A 60-as években a szobrászat mellett színházak, filmgyárak felkérésére maszkokat, ékszereket készített, így megtanult bánni a legkülönfélébb anyagokkal, és az ötvösség területén is széleskörű gyakorlatra tett szert. A 70-es években érdeklődése a cégérek felé irányult, az ország különböző pontjain találhatók ilyen munkái. A 80-as évek már a hagyományos értelemben vett szobrászat évtizede. Portrék, rézdomborítások, fafaragások, kisplasztikák mellett nagyméretű köztéri bronz-domborműveket, kőszobrokat készített, melyek Budapesttől Bajorországig számos helyszínen látható;. a szobor méltó környezetének a közteret tartja. A harmadik emeleten, nagyméretű fotón volt látható a „PAPÍRFORGÓ, MATTHIAS GRÜNEWALD EMLÉKÉRE TISZTELETTEL - díszlet egy meg nem írt drámához” című mű. A képen látható alkotás egy budaörsi csomagolóanyag gyár egyik csarnokában létrehozott művésztelepen készült. A nagyméretű térplasztika forgószelet-tornádót ábrázol. Elkészülte után a térben lógott, fotók készültek róla, ill. a többi műről, naptár készült ezekből, az itt látható volt az „április”. Anyagából következően egy idő után tönkrement, elpusztult. Nem maradt más belőle csak ez a fotó, mely a művész számára igen kedves. Matthias Grünewald festészetének szenvedélyes lobogása, forgószele ihlette meg az alkotót. SZABÓ ÁKOS festőművész 1936. június 9-én született Budapesten. 1942-ben a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián zongoratanulmányokat folytatott. 1948-ban elkezdett rajzolni tanulni, tudván, hogy ez lesz az életcélja. 1949-ben a kommunista puccs után mérnök édesapja, ezer ember főnöke, visszautasította a belépést a pártba, ezért „eltávolították”. 1950-54 között folytatja zeneszerzői és zongora tanulmányait az Erkel Ferenc Zenei Gimnáziumban Budapesten. 1954-60-ig a budapesti Szépművészeti Akadémia hallgatója. Az első évben Kmetty Jánossal, majd Bernáth Auréllal fest annak műhelyében. 1956 novemberében Budapesten marad, hogy professzora közelében lehessen. „Hivatalos” művészi karrierje Kádár János uralma alatt, nagy nehézségek közepette kezdődött el. 1965-ben Kazimir Romanovicz, a Lambert Galéria igazgatója meghívja Párizsba, melyet többé nem hagy el. Laura lánya és Kristóf fia is művészi pályát választottak Kiállításai Rákospalotától Párizson át Milánóig számos helyszínen voltak. Művei láthatóak a budapesti Nemzeti Galériában, Párizsban, Roanne-ban, Münchenben, és privát gyűjteményekben Kolumbia, Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország, Japán, Svédország, és az Usa területén. Nagy művek: „al secco” falfestmény a Czaban Samu Gimnáziumban Budapesten (1960), C.E.S. mozaik Gradignanban, Franciaország (1972) A második emeleti tárgyalóteremben volt látható festménye, címe: „CÉDRUS”, melyet a Tocqueville-i kastély parkjában látott fa ihletett. Két kisebb képe is látható volt ugyanebben a teremben: az egyik vízmosás menti fát ábrázol, a másik pedig egy zeller torzsáját. SZABÓ KINGA keramikusművészBudapesten született 1938-ban, Gorka Géza Kossuth-díjas keramikusművész tanítványa. 1963-ban lett népi iparművésszé. Pályafutása a szekszárdi Csatári Kerámiaüzem tervezői székétől a Zsolnay Porcelán Manufaktúra Rt. művészeti igazgatóságáig vezetett. Számos megtisztelő díjat nyert, többek között az Országos Gerencsér Sebestyén Fazekaspályázaton több évben Gerencsér-díjat, I., II., III. díjakat, a Művelődési Minisztérium Pro Kultúra díját, a Zsolnay pályázat II. díját, valamint a Budapesti Nemzetközi Vásár Nagydíját. Köztéri munkái olyan impozáns helyeken láthatók, mint a bécsi és budapesti Mátyás-pince, a Parlament miniszterelnöki szobája, a budapesti miniszterelnöki rezidencia kertje, és a Szentendrei Szamos Cukrászda. Kerámiái megtalálhatók még az Iparművészeti Múzeumban, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, és a helsinki Arabia Múzeumban. 22 egyéni kiállítása, 21 csoportos kiállítása volt Magyarországon és Európában. KÉT NAGYMÉRETŰ KERÁMIÁJA, egy VIRÁGTARTÓ és egy SZÖKŐKÚT a negyedik emeleti előcsarnokban voltak láthatók.
Az egy év lejárta után is az intézményben maradtak Láng-Miticzky Katalin, Benedek György és Melocco Miklós művei. Az alábbiakban bemutatott művészek alkotásai a lap alján a Galériában megtekinthetők. BENEDEK GYÖRGY szobrászművész
