Hagyományos népi viseletüket, gazdag énekkincsüket és tánckultúrájukat mutatták be a moldvai csángók október hetedikén Józsefvárosban. A Kárpátokon túli területek egyik legkeletibb magyar ajkú népcsoportja, a moldvai csángók Magyarfaluból érkezett kis népművelő csapata a Polgárok Háza Kárpát-medencei Magyar Népművészet sorozatának meghívására érkezett a kerületünkbe. Az énekes-táncos bemutatók mellett kiállítás nyílt a moldvai csángó viseletekből, és a látogatók megkóstolhatták a tájegység jellegzetes ízeit is - írja a Józsefváros.hu.
A Bákó megyei Magyarfalu Budapesttől mintegy 1200 kilométerre található 1300 lelkes település, amelynek szinte minden lakója érti és beszéli a magyar nyelvet.
„A moldvai csángósággal mostohán bánt a történelem, mindig is etnikai és vallási kisebbségben éltek, ezért páratlan, hogy a beolvasztási törekvések ellenére ma is több tízezren beszélik az archaikus magyar nyelvet” – nyitotta meg a teltházas estet Trznadel Angéla, a Polgárok Háza kulturális programigazgatója.
A látogatók a kiállítótérben megtekinthették az Erdélyi Gyülekezet és a Németh-Kriza Gyűjtemény gazdag viseletanyagát – ennek egyik érdekessége a kerpa, ami egy hernyóselyemből készült lepel –, valamint a hagyományos szőtteseket, amelyek egykor a moldvai csángó otthonok falait és padlózatát teljesen beborították.
A színpadon Csoma Gergely, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett csángókutató mesélt a csángók történetéről, mely szerint az évszázadok során több hullámban érkeztek magyarok Moldvába: az egyik legnagyobb csoport az 1764-es Mádéfalvi veszedelem idején.
Ezt követően Diósi Felicia moldvai csángó író könyvéből olvasott fel egy részletet, majd Bogdán Klári néni vezetésével Magyarfalu asszonykórusa, és a fiatal táncosok zenés, táncos előadást tartottak. Az est végén népművészeti vásár várta a látogatókat, akik jellegzetes moldvai ételeket-italokat is kóstolhattak.
