Szócska Györgyi és Bodnár Boglárka kiállítása
Hivatkozás másolása
Szócska Györgyi kárpátaljai ötvös, iparművész és formatervező és Bodnár Boglárka üvegfestő művész új nézőpontból és technikával közelítik meg a magyar koronázási jelvények titkait: festészet, üvegművészet és iparművészet határán, domborművű, festett üvegrátétekkel, 24 karátos aranyfüstlemezek felhasználásával, beépített megvilágítással, életnagyságban igyekeznek megragadni a jelvényekben megjelenő szakralitást. A koronázási palást üvegbe álmodása jelentette a legnagyobb alkotói kihívást, az ereklye méreteinél, titokzatosságánál fogva.
A kiállítást megnyitja: Sándor János Érdemes Művész, Jászai Mari-díjas rendező.
Tárlatvezetést tart: Szilágyi Rita történész-idegenvezető.
A kiállításmegnyitón a képeket ismerteti Prokopp Mária művészettörténész
A kiállítás védnöke Dr. Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztérium parlamenti államtitkára
2018 – „A Magyar Szent Korona Éve”, két különböző évforduló alkalmából:
1038-ban ajánlotta fel Szent István királyunk a Szent Koronát és rajta keresztül Magyarországot Szűz Máriának, aki így „Patrona Hungariae”, a magyarok védelmező asszonya lett.
1978-ban kapta vissza Magyarország a koronázási jelvényeket az Amerikai Egyesült Államoktól, ahová azok a második világháború befejezésekor kerültek.
A képsorozat a hagyományos festészet, üvegművészet és iparművészet határán helyezkedik el. Fúziós üvegtechnikával, domborművű, festett üvegrátétekkel készült, a legnemesebb alapanyagok, 24 karátos aranyfüstlemezek felhasználásával, beépített megvilágítással.
A tradicionális művészetet a modern kor vívmányaival ötvöző alkotások a három dimenziós, térhatású ábrázolás felé közelítve, életnagyságú formátumban igyekeznek megragadni a koronázási jelvényekben megjelenő szakralitást.
Szent István király, illetve Mária mint Patrona Hungariae üvegképei az „országfelajánlás” 980 évvel ezelőtti eseményére utalnak.
A jogar ábrázolásán a kristálygömb foglalata felülnézetből látható, amely filigrándíszítésével, különleges színvilágával idézi meg az egész tárgyat, annak plaszticitását.
Az újragondolt országalma a légi felvételek Föld-ábrázolásának ihletésére készült, stilizált utalással a történeti és a mai Magyarország térképformáira.
A korona valóságos és jelképes dimenzióinak különlegessége az egyes részletek, képek különálló tárgyakként való megjelenítése. A fedésben levő, így nem látható zománcfestmények mellett egy Mária-kép is felfedezhető, amely egyes elméletek szerint az eredeti koronán szerepelhetett, és melyet az alkotók rekonstrukciók alapján keltettek életre.
A koronázási palást üvegbe álmodása jelentette a legnagyobb alkotói kihívást, a korábban e technikával soha nem ábrázolt ereklye méreteinél, titokzatosságánál fogva. Az eredeti palást mai, megkopott állapotában a hímzések jelenetei jól rekonstruáltak, ám színei kivehetetlenek. Ez adott művészi szabadságot a palást színvilágának kiteljesítésére oly módon, hogy az harmonizáljon a korona zománcképeinek koloritjával. A három, aprólékos technikával elkészített, Y-kereszt formában összeillesztett üvegkép az égi és földi szféra élő történetét bontja ki: az Atya, Krisztus, Mária alakjaival, szentek életének jeleneteivel, István király, Gizella királyné és Imre herceg ábrázolásával.
Az alkotókról:
Szócska Györgyi ötvös, iparművész és formatervező szülőföldjén, a kárpátaljai Ungváron, majd később Moszkvában tanult. Üvegművészettel csaknem két évtizede foglalkozik, azóta folyamatosan kísérletezik új technikák kialakításával. Első nagy munkája egy 14 festményből álló „Stációk” Kálvária-sorozat volt. Alkotásai többek között magyarországi és kárpátaljai templomokban, plébániákon, illetve magángyűjteményekben láthatók.
Bodnár Boglárka az üvegfestészettel rég megkezdett művészi tevékenységéhez tért vissza, amelyet még korábbi tanulmányait követően kezdett meg. A közös munka folyamán vált egyre inkább kreatív és mind mélyebb képzettségű alkotótárssá.
