Üvegbe foglalt magyar szentségek
Esemény
Közélet
Üvegbe foglalt magyar szentségek
 

Szócska Györgyi és Bodnár Boglárka kiállítása

Szócska Györgyi kárpátaljai ötvös, iparművész és formatervező és Bodnár Boglárka üvegfestő művész új nézőpontból és technikával közelítik meg a magyar koronázási jelvények titkait: festészet, üvegművészet és iparművészet határán, domborművű, festett üvegrátétekkel, 24 karátos aranyfüstlemezek felhasználásával, beépített megvilágítással, életnagyságban igyekeznek megragadni a jelvényekben megjelenő szakralitást. A koronázási palást üvegbe álmodása jelentette a legnagyobb alkotói kihívást, az ereklye méreteinél, titokzatosságánál fogva. 

A kiállítást megnyitja: Sándor János Jászai Mari-díjas rendező. 
Tárlatvezetést tart: Szilágyi Rita történész-idegenvezető.
A kiállításmegnyitón a képeket ismerteti Prokopp Mária művészettörténész
A kiállítás védnöke Dr. Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztérium parlamenti államtitkára


A kiállítás-megnyitót követően szeretettel várjuk Önöket a Monarchia Szimfonikus Zenekar újévi koncertjére!

2018 – „A Magyar Szent Korona Éve”, két különböző évforduló alkalmából:
1038-ban ajánlotta fel Szent István királyunk a Szent Koronát és rajta keresztül Magyarországot Szűz Máriának, aki így „Patrona Hungariae”, a magyarok védelmező asszonya lett.
1978-ban kapta vissza Magyarország a koronázási jelvényeket az Amerikai Egyesült Államoktól, ahová azok a második világháború befejezésekor kerültek.
A képsorozat a hagyományos festészet, üvegművészet és iparművészet határán helyezkedik el. Fúziós üvegtechnikával, domborművű, festett üvegrátétekkel készült, a legnemesebb alapanyagok, 24 karátos aranyfüstlemezek felhasználásával, beépített megvilágítással.
A tradicionális művészetet a modern kor vívmányaival ötvöző alkotások a három dimenziós, térhatású ábrázolás felé közelítve, életnagyságú formátumban igyekeznek megragadni a koronázási jelvényekben megjelenő szakralitást.
Szent István király, illetve Mária mint Patrona Hungariae üvegképei az „országfelajánlás” 980 évvel ezelőtti eseményére utalnak.
A jogar ábrázolásán a kristálygömb foglalata felülnézetből látható, amely filigrándíszítésével, különleges színvilágával idézi meg az egész tárgyat, annak plaszticitását.
Az újragondolt országalma a légi felvételek Föld-ábrázolásának ihletésére készült, stilizált utalással a történeti és a mai Magyarország térképformáira.
A korona valóságos és jelképes dimenzióinak különlegessége az egyes részletek, képek különálló tárgyakként való megjelenítése. A fedésben levő, így nem látható zománcfestmények mellett egy Mária-kép is felfedezhető, amely egyes elméletek szerint az eredeti koronán szerepelhetett, és melyet az alkotók rekonstrukciók alapján keltettek életre.
A koronázási palást üvegbe álmodása jelentette a legnagyobb alkotói kihívást, a korábban e technikával soha nem ábrázolt ereklye méreteinél, titokzatosságánál fogva. Az eredeti palást mai, megkopott állapotában a hímzések jelenetei jól rekonstruáltak, ám színei kivehetetlenek. Ez adott művészi szabadságot a palást színvilágának kiteljesítésére oly módon, hogy az harmonizáljon a korona zománcképeinek koloritjával. A három, aprólékos technikával elkészített, Y-kereszt formában összeillesztett üvegkép az égi és földi szféra élő történetét bontja ki: az Atya, Krisztus, Mária alakjaival, szentek életének jeleneteivel, István király, Gizella királyné és Imre herceg ábrázolásával.
Az alkotókról:
Szócska Györgyi ötvös, iparművész és formatervező szülőföldjén, a kárpátaljai Ungváron, majd később Moszkvában tanult. Üvegművészettel csaknem két évtizede foglalkozik, azóta folyamatosan kísérletezik új technikák kialakításával. Első nagy munkája egy 14 festményből álló „Stációk” Kálvária-sorozat volt. Alkotásai többek között magyarországi és kárpátaljai templomokban, plébániákon, illetve magángyűjteményekben láthatók.
Bodnár Boglárka az üvegfestészettel rég megkezdett művészi tevékenységéhez tért vissza, amelyet még korábbi tanulmányait követően kezdett meg. A közös munka folyamán vált egyre inkább kreatív és mind mélyebb képzettségű alkotótárssá.