“Ember vagyok, akiben él egy színésznő. Sokáig kínlódtam e kettősség miatt. Nem értettem magamat, nem mindig tudtam azonosulni ezzel a színésznővel, aki bennem él, s akivel csak ritkán tegeződünk. Mikor a külső kör az elmúlt 10-15 év alatt csendesebb lett körülöttem, akkor tudtam rendet teremteni magamban”.
Egy színésznő, aki mindent a szakmának rendelt alá, hullámhegyek és- völgyek jellemezték pályáját és a magánéletét is. A Madách Színházban kezdte pályafutását, ami igen ígéretesen indult.
A drámairodalom klasszikus nőalakjaiban mutathatta meg tehetségét. Később a Nemzeti Színház tagja lett, ám egy idő után háttérbe szorult,1977 és 1983 között egyetlen szerepet sem kapott a nemzet első színházában. Élete utolsó évtizedében visszahúzódva élt. Parasztházat vásárolt Gánton, és misztikus vallási filozófiákban keresett menedéket. Tragikus és küzdelmes életútját idézzük meg.
Előadó: Szebényi Ágnes színháztörténész
