Rendkívüli megjelenésű színésznő volt, igazi hősnőalkat. Impozáns tartása, sötét tónusú, bársonyos alt hangja, tökéletes beszédtechnikája, jellemábrázoló művészete tette alkalmassá klasszikus drámai hősnők megformálására. 1939-ben Németh Antal, a Nemzeti igazgatója Az ember tragédiájának kamaraszínházi előadásában rá osztotta Éva szerepét. Ezt követően huszonhét esztendőn át játszotta az örök asszonyt a legkülönfélébb rendezői felfogásokban. Hosszú évekig volt a Csongor és Tünde Éj királynője is. A színház igazi nagyasszonya volt, s mintha az ő számára írták volna az igazi klasszikus szerepeket. Tán az egyetlen volt a pályán, aki a mindenkori Nemzeti Színház eszméihez, stílusához rendíthetetlenül és hűségesen ragaszkodott.
Előadó: Szebényi Ágnes színháztörténész
