Hervay Gizella, költő. Makón született 1934. október 10-én, elhunyt 1982. július 2-án Budapesten.1945-től 1975-ig a Partiumban és Erdélyben, illetve Bukarestben élt.Válása után egyedül nem győzi a küszködést, és 1976-ban Magyarországra menekül a romániai zaklatások, fenyegetések elől, de itt sem lel hazára. Fiának tragikus halála és a magyar kivetettség felőrli életét, mégis táltosokat igéző, nem földi erővel megírja a sors által rábízott verseket. Utolsó kötetét nyomdába adja, de már nem várja meg a megjelenést. Életműve kikerülhetetlen, költői testamentuma mértéket ad mindnyájunknak, még akkor is, ha irodalmi közéletünk alig vesz róla tudomást.
Szamosvári Gyöngyvér és Zanotta Veronika, a Térszínház művészei megidézik Hervay Gizellát, a költőt, mert bíznunk kell abban, hogy versei hazatalálnak bennünk, otthonra lelnek itt, a Duna-Tisza tájékán. Az előadást beszélgetés követi az alkotókkal.
Szerkesztette és rendezte: Bucz Hunor
Az önként felajánlott belépődíjból befolyó összeget a Térszínház társulata a vörösiszap károsultjainak adományozza.
