Pósa Zoltán József Attila-díjas író, költő tizedik önálló könyve a korai hetvenes években játszódik egy lepusztult magyar kisvároskában, de akár itt és most is játszódhatna. Egy fiatal, megváltó típusú íróember érkezik az „Isten háta mögötti” helységbe, egy úgynevezett olvasótáborba, azzal a szándékkal, hogy fölébreszti a szunnyadó irodalmi érdeklődést a tanyasi-falusi gyerekekben. Ehelyett furcsa kalandok, démonian csinos lányok, nyakló nélküli vedelések, a Sátán megannyi kísértése és írótársak szellemes, idegőrlő hablatyolásai rohanják le. Hősünk nem tehet mást, el kell szöknie ebből a világból, ahol nem tartanak igényt a küldetésére. És eközben maga számára is észrevétlenül, felnőtté válik. A könyv utóhangját Hernádi Gyula Kossuth-díjas író, Pósa Zoltán egyik legjobb barátja, egykori fölfedezője írta. Sajnos Henádi a kötet megjelenését már nem érhette meg. Az idősebb pályatárs értékelése szerint Pósa Irodalmi dandy avagy koranyári üdvözlet című izgalmas regénye arra késztet bennünket, hogy szembenézzünk az élet alapkérdésével: mi végre vagyunk e világon.
