Aki ismeri Péger Józsefet, a paksi „életművészt”, az tudja róla, rendkívül bohém, és igen öntörvényű ember. Ám a szíve nagy. Magával ragadó, felkavaró, merész installációi, hömpölygő „deszkaversei” felkiáltójelek, s nemcsak a Duna-parti kisváros életében, hanem a kortárs képzőművészetben is. Péger József a saját igazát kiáltja világgá. Nemcsak lírai akvarellekkel, merész olajképekkel, hanem szavakkal is, hogy még teljesebb legyen az üzenet, még inkább célba érjen a gondolat. (Lőrincz Sándor újságíró)
